“Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart.”

                                                                                                                     SENECA

Iskolánk 2002. január 1-től jogalanyivá vált. A változás iskolánkban lehetővé tette a szemléletváltást, és olyan lehetőségek teremtését, amik megfelelnek a 21. század követelményeinek. Az EU kapujában szeretnénk olyan diákokat nevelni, akik sikerrel veszik fel a versenyt más nemzetekkel. Éppen ezért fokozott hangsúlyt fektetünk az informatizálódásra, multimediális eszközök használatára.  Iskolánk a 2003/2004-es tanévben felvette a Kossányi József Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola nevet. A névadó ünnepélyes keretek között, jeles személyek jelenléte mellet zajlott. Tanulóink az ünnepség színvonalát pazar kultúrműsorral emelték.Az iskola a diákok második otthona. Ezért igyekszünk minél kellemesebb feltételeket teremteni számukra. Hogy mi az, ami a diákok számára örömet okoz, azt ők maguk tudják a legjobban. Ezért alakult meg a Diákönkormányzat-DÖK, ami aktív szervezője iskolánk rendezvényeinek. Ezenkívül negyedéves rendszerességgel megjelenik iskolánk hírlapja a Suli-buli.> <>   Ha arra törekszünk, hogy iskolánk a lehető legjobbat nyújtsa gyermekeink számára, a pedagógusokon kívül a szülőknek és a fenntartói jogkörökkel felruházott önkormányzatnak is a tőle telhető legtöbbet kell nyújtania. E területen is elégedettek lehetünk, hiszen iskolánk és a szülők, illetve az önkormányzat között kitűnő az együttműködés. Ezt  bizonyítja, hogy e pénzszegény időkben is át tudtunk építeni egy termet, és fel tudtuk szerelni informatikai szaktanteremmé. Ezt az együttműködést az elkövetkezőkben is szeretnénk továbbfejleszteni, hogy a legjobb feltételeket biztosíthassuk tanulóink számára.   A Magyar Állam és  a Pázmány Péter Alapítvány hathatós támogatását kihasználva diákjaink az elmúlt tanévekben tanszercsomagot, tornaruhát és ingyenes év végi osztálykirándulást kaptak, emellett sikerült berendeznünk a nyelvi szaktantermünket is. További megvalósult elképzelésünk a fizikai-kémiai szaktanterem felszerelése.

 

Mint alapiskola a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztésére törekszünk. Oktató-nevelő munkánk arra irányul, hogy tanulóinkat az életre készítsük fel, mely megköveteli tőlük, hogy képesek legyenek kritikus és alkotó gondolkodásra valamint a gyors és hatékony problémamegoldásra.

Széleslátókörű, kitartó, együttműködő, csapatmunkára képes és az egész életen át tartó művelődésre képes embert szeretnénk iskolánkon nevelni.

Célunk növelni tanulóink számítógépes alapismereteit.

 

Az iskola lehetőségeit kihasználva, a kommunikációra építve és figyelembe véve tanulóink individuális képességeit szeretnénk biztosítani tanulóink minőségi idegen nyelvi oktatását.

Célunk kialakítani tanulóinkban az alkotó életvitel, a belső motiváció, az emocionális intelligencia, a szociális együttérzés és a megfelelő értékek követésének fontosságát.

Tanulóinkat a humanizmus szellemében neveljük.

A szülőkkel együttműködve tanulóinkból szorgalmas, felelős, erkölcsös és szabad embereket szeretnénk nevelni.

Az iskola erős oldalai:

- gazdag iskolai, tanításon kívüli és szakköri tevékenység

• Különféle rendezvények szervezése
• A speciális tanulási nehézségekkel küzdő tanulók integrálása
• Tanulóink különféle versenyeken való sikeres szereplése
• Az iskola anyagi helyzetének folyamatos javulása
• Az alsó tagozatos pedagógusok teljes szakképzettsége az idegen nyelv oktatását leszámítva
• Lehetőség van iskolánkon a művészeti alapiskola oktatásában is részt venni – zongora, képzőművészet
• Jól felszerelt iskolai könyvtár szakképzett könyvtárossal
• Megfelelő körülmények a tanulók hatékony személyiségfejlesztésére
• Az interaktív számítógépes oktatás magasfokú alkalmazása
• A pedagógusok jó számítástechnikai ismeretei
• Szoros együttműködés az iskola fenntartójával és az óvodával
• Környezettudatos nevelés – szelektált hulladékgyűjtés
• A tanulók jó számítógépes ismeretei

 

Az oktatásban alkalmazzuk a korszerű didaktikai eszközöket, az egyéni és csoportos munkák alkalmazását valamint a hosszútávú egyéni projektokat.

Önállóságra és becsületes munkára neveljük tanulóinkat. Az oktatási folyamatban kihasználjuk a számítástechnika adta lehetőségeket. Igyekszünk felfedezni, hogy tanulóink mely területeken tehetségesek és ezt továbbfejleszteni náluk. Előtérbe helyezzük tanulóink önálló munkavégzését és a céltudatos ismeretelsajátítást. Fontosnak tartjuk a későbbiekben is tanulóink pozitív értékelését az órákon, mivel ezzel nagymértékben motiválhatóak a gyengébb képességekkel rendelkező gyerekek is.

 

a, Az alsó tagozat mindegyik évfolyamában találhatóak speciális nevelési – oktatási módszereket igénylő tanulók. Biztosítjuk számukra egyéni speciális szükségleteiket, miközben integrálva vannak a normál osztályokban.

• az individuális oktatási – nevelési programot pedagógusaink közösen dolgozzák ki a speciális pedagógussal és a szülők bevonásával
• a tanulók tanulmányi előmenetelét a CD-2004-12003/23597/1:095 számú 2004. 08. 31. dátummal érvényes módszertani utasítás szerint értékeljük

b, Szociálisan hátrányos tanulóinknak az iskola fenntartójával együttműködve kedvezményeket biztosítunk az étkezésre és a tanszerekre. Alapítványi támogatást is felhasználunk erre a célra.

c, Tehetséges tanulóink számára megfelelő segédanyagokat biztosítunk (speciális tankönyvek, enciklopédiák, taneszközök, számítógépek, fénymásolók stb.), szakköri tevékenységet: matematika, logikai játékok, dráma, sport, képzőművészet, zene.

 

A tanulmányi előmenetel értékelése

 

A tanulmányi előmenetel értékelésének célja, hogy a tanuló és szülei visszajelzést kapjanak arról, hogy a tanuló az adott anyagot hogyan sajátította el, mely területen vannak hiányosságai, mi az amiben előrelépést tanúsított. Az értékelés mindig tartalmaz biztatást a további munkára és útmutatást a hiányosságok pótlására. Célunk felmérni az ismeretek, készségek és képességek együttes alkalmazását.

A tanulók értékelését az értékelési és osztályozási módszertani utasítások alapján végezzük. A komplex értékelés mellett tanulóinkat egyénileg tantárgyakként is értékeljük. Külön értékeljük a tanulmányi előmenetelt és a magaviseletet, olyan kritériumok alapján, melyek alapján látjuk fejlődése irányát. A speciális oktatási-nevelési igényekkel rendelkező tanulók értékelésénél figyelembe vesszük azokat az egészségi hátrányokat, amelyek hatással lehetnek az iskolai teljesítményre.

A tanulók értékelése az iskolai törvény § 55 alapján történik. Ez alapján az értékelés lehet:

• szóbeli értékelés
• érdemjegyekkel való osztályozás
• a szóbeli értékelés és az érdemjegyekkel való osztályozás kombinációja

Nem osztályozott tantárgyak: képzőművészeti nevelés, zenei nevelés, polgári nevelés, testnevelés, vallási nevelés, etika.

Az egyes tantárgyak a következőképpen vannak osztályozva:

• výborný – kitűnő (1)
• chválitebný – dicséretes (2)
• dobrý – jó (3)
• dostatočný – elégséges (4)
• nedostatočný – elégtelen (5)

A tanuló magaviselete a következőképpen van osztályozva:

 

• veľmi dobré – kiváló (1)
• uspokojivé -  kielégítő (2)
• menej uspokojivé  -  kevésbé kielégítő (3)
• neuspokojivé  -  nem kielégítő (4)

A tanuló komplex értékelése az első és második félév végén a bizonyítványban így van feltüntetve:

• kitüntetéssel megfelelt
• jelesen megfelelt,
• megfelelt,
• nem felelt meg.

Az első és harmadik negyedév végén a tanulók értékelése az osztálynaplóból való kivonattal történik, érdemjegyekkel a fentebb vázolt osztályozási kritériumok alapján.

A bizonyítványban szereplő év végi osztályzat a negyedévenkénti osztályzatok alapján és a tanuló egész évi teljesítménye alapján születik. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat lényegesen eltér az egész tanév során szerzett jegyek súlyozottan számolt átlagától, az érdemjegyet adó pedagógus köteles ezt indokolni.

 

 

 

 

1.1.1.A tantárgy célrendszere:

Az oktatási-nevelési folyamat a gyakorlati kommunikáció elsajátítására irányul, amely során a nyelvi készségeket fejlesztjük, mint a hallott szöveg megértése és a beszéd alkalmazása. A tanulók tudják megnevezni a környezetükben előforduló dolgokat, alapvető információkat tudjanak közölni magukról, ismerjék és alkalmazzák a társas érintkezés és az egyes beszédhelyzetekben előforduló közléseket.

A tanítási folyamat során a direktív módszert alkalmazzuk (bizonyos helyzetekben a redukált direktív módszert), mely biztosítja, hogy a szlovák órákon a kommunikáció csak szlovák nyelven történik.

Az elsajátítandó szlovák szókincs (lexikális minimum) minden évfolyamban 150 – 200 célirányosan kiválasztott szót jelent, melyek a kommunikációs helyzetek alapját képezik, és a kitűzött cél elérésében a legszükségesebbek. Az új szavak elsajátítása szövegekben történik, betartva a fokozatosság elvét, úgy, hogy az elsajátítandó új szónak az órán kulcsszerepe legyen.

Az új kifejezés elsajátítása az alkalmazott módszeren és a begyakorlás mértékén múlik.

A szlovák nyelv alsó tagozatón való oktatásának célja,hogy a tanulók az előírt tananyagon belül olyan kommunikációs készségekre tegyenek szert, hogy:

-     az elsajátított beszédkészségeiket tudják önállóan alkalmazni különféle kommunikációs helyzetekben (tekintettel a tamatikus és nyelvi minimumra);

-     legyenek képesek önállóan felelni a kérdésekre és egyszerű kérdéseket alkotni;

-     legyenek képesek a beszédben elhangzó információk pontos és gyors megértésére és interpretálására

-     tudjanak megfelelően reagálni a kommunikációs helyzetekben;

-     tudjanak beszélni egy ismert képről vagy helyzetről;

-     képesek legyenek közölni jelentést, kérést, bocsánatkérést, köszönést;

-     tudják aktívan és helyesen alkalmazni az elsajátított szókincset;

-     minél jobban megközelítsék a helyes szlovák kiejtést.

 

 

 

1.2.1.A tantárgy célrendszere:

 

Célok

A magyar nyelv és irodalom az alapiskola alsó tagozatának oktatási rendszerében központi szerepet tölt be, mivel alapját képezi a többi tantárgy elsajátításának.

Az alsó tagozaton a magyar nyelv tantárgy három részből áll: nyelvtan, fogalmazás és írás.

A nyelvtani és fogalmazási rész nincs különválasztva, hanem az anyanyelvi oktatás egységes részét képezi (a tantervekben a jobb áttekinthetőség miatt van különválasztva).

Az írás is szervesen összekapcsolódik a nyelvtani és fogalmazási résszel. Az 1. osztályban az olvasással és az irodalmi neveléssel egybekötve tanítjuk. Az írási készségek automatizálása, rögzítése, gyakorlása nincs pontos időkeretek közé szorítva, hogy mennyi időt szán erre a tanító az a z ő kompetenciájában van. Fontos viszont, hogy az írás mindig az adott nyelvtani tananyag részét képezze.

Az egyes témaköröknél nincs meghatározva a pontos óraszám. A tanító saját belátása szerint, figyelembe véve az osztály képességeit, dönt arról mire mennyi órát szán.

A tantervek kerettantervek, melyek az adott évfolyam tananyagát tartalmazzák.

Az első osztályban 5-ről 7-re emeltük az óraszámot, az ismeretek jobb elsajátítása végett.

A magyar nyelv alsó tagozaton való oktatásának célja:

-     A tanulók kommunikációs készségeinek alapozása.

-     A helyes és esztétikus írástechnika elsajátítása, az írási szokások és készségek fejlesztése.

• A helyesírási és a helyes kiejtés alapvető szabályainak elsajátítása.

     -        Az anyanyelv szeretetére és tiszteletére való nevelés.

A magyar nyelv alsó tagozaton való oktatásának fő céljai több részfeladatra bonthatóak, melyek szerint szeretnénk elérni:

• A tanulók elsajátítják a helyes, olvasható, esztétikus és megfelelő tempójú írást. Az írástechnika fejlesztése gyakoroltatással.

 -      Elsajátítják a helyes ejtési normát, gyakorolják a helyes artikulációt a hasonulások esetében. Gyakorolják a megfelelő beszédtempót és a mondatbeli hangsúlyokat.

• Elsajátítják az alapvető helyesírási szabályokat (nagy kezdőbetűk, írásjelek, interpunkció, stb.), a szóképzés és ragozás alapjait.

-       Elsajátítják a szövegek elemzését, bizonyos nyelvtani szabályok alkalmazását, rendszerezését.

• Megismerik az alapvető nyelvtani fogalmak jelentését.

-       Megtanulják használni a különféle nyelvtani segédkönyveket.

• Megtanulják a szövegek reprodukálását (szószerinti, részletes és vázlatos reprodukció), valamint a különböző nyelvi szabályokat gyakorolják az önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotások során. Az önálló szövegalkotás különböző kommunikációs helyzeteket modellez.

-       Gyakorolják a művelt nyelvi megnyilvánulásokat, különféle stílusgyakorlatokat végeznek. Az írásbeli szövegek javítása során elsajátítják a javítás során használt jeleket.

 

 

 

 

1.3.1. A tantárgy célrendszere:

A számok közti összefüggések megértése szemléltetés és magyarázat alapján. Szöveg és tárgyak alapján megérteni az összeadás és kivonás lényegét.

 Az általánosítás és a matematikai problémamegoldó készség formálása. Fejleszteni az emlékezetet, a szívósságot és kitartást. Páros munka és csoportos munka alkalmazása. Postupné budovanie priestorovej predstavivosti a orientácie v rovine a v priestore.

A testek érzékelhető tulajdonságainak megismerése, felfedezni a közöttük lévő különbségeket, rendezni őket tulajdonságaik alapján.

A körző és vonalzó használatának elsajátítása.

Felkelteni a tanulók érdeklődését matematikai játékok segítségével a matematikai műveletek iránt.

Megismertetni őket a táblázatok és diagramok alkalmazási lehetőségeivel.

A számok és mennyiségek játékos elsajátítása.

 Kreatív geometriai formák alkotása.

Pontos munkavégzésre való nevelés.

Kitartásra való nevelés.

A megfigyelőképesség fejlesztése.

Az első osztályban 4-ről 5-re emeltük az óraszámot, az ismeretek jobb elsajátítása végett.

 

 

 

2.1.1.A tantárgy célrendszere:

A természetismeret tantárgy fő célja a tanulók ismereteinek bővítése környezetünkről, a természetben előforduló jelenségekről, úgy hogy képesekké váljanak önállóan információkat kikeresni és felhasználni ezeket kognitív képességeiknek megfelelően. A tanulókat a természetismeret tantárgy az alábbi ismeretekkel gazdagítja:

 − ismerjék meg természeti környezetüket, figyeljék meg a benne lezajló változásokat és értelmezzék azokat mint a természetben lezajló komplex jelenséget

− legyenek képesek információkat gyűjteni közvetlen megfigyeléssel, valamint különféle forrásokat felhasználva

− legyenek képesek a tudatos megfigyelésre, bekapcsolva valamennyi érzékszervüket, felhasználva különböző eszközöket és megfogalmazni a megfigyeléseik tartalmi lényegét.

 − a megfigyelés által szerzett információkat tudják leírni, összehasonlítani más megfigyelésekkel és rendszerbe foglalni eddigi tapasztalataikban.

− tudjanak elvégezni egyszerű természetismereti kísérleteket.

− több szempontból is vizsgáljanak meg bizonyos problémákat.

− tudják megmagyarázni a létezés és az alapvető természeti jelenségek mibenlétét.

− értsék meg a környezetvédelem fontosságát, valamint a természetből származó nyersanyagok felhasználásának nélkülözhetetlen voltát.

− ismerjék az emberi test működését, egészségük védelmének fontosságát és az egészséges életmód alapelveit.

 

 

 

3.1.1.A tantárgy célrendszere:

A zenei nevelés céljai az alapiskola első osztályában erősen kapcsolódnak az óvodában alkalmazott játékos foglalkozásokhoz. Ezeket folytatjuk, kísérletezünk a zenével, énekelünk és fokozatosan játékos formában ismerkedünk meg a zene törvényszerségeivel.

 A cél elérése érdekében:

- megismerjük a népdalokat, azok átélt éneklésének módját, szerepét az ember életében, a mondókák előadását, gyermekkórusokra és zongorára átírt népdalok segítségével fokozatosan elsajátítani a zenei nyelvet és hozzájárulni, hogy tanulóink megismerjék a zenei kultúrát,

• megismerni a szokásokat, nemzeti érzelmű dalokat, a zeneszerzők által feldolgozott népdalokat, a népdalok változatainak sokszínűségét, a nemzeti identitástudat és hazaszeretet fontosságát,

-  felismerni a művészet esztétikai értékét, a mindennapi élet fontos részeként tekinteni rá.

Az ének-zenei nevelés folyamata:

Az alapiskola 1. osztályában a zenei nevelés az óvodai nevelésre épít, ezért a leghatékonyabb pedagógiai módszer a gyerekek képességeinek megfelelő játék. A cél, hogy minden gyereket aktívan bevonjunk a ének-zenei foglalkozásokba. A különféle tevékenységek közül dominál az éneklés és a zenés gyermekjátékdalok. Minél több zenei élményben részesüljenek a gyerekek, melynek forrása maga a zene a maga sokszínűségében, melynek segítségével a gyerek megvalósíthatja önmagát, sikerélménye lehet. A zene és a játék által tovább mélyítjük a gyerekek spontán érdeklődését a zene és az éneklés iránt, így a zenehallgatás és a zenei játékok az öröm és relaxáció eszközeivé is válnak. Tanulóinkat sokféle változatos zenei anyaggal ismertetjük meg. Hogy spontán érdeklődésüket fenntartsuk, változatos zenei tevékenységeket alkalmazunk a tanítási órákon, előnyben részesítjük az élményen, átélésen alapuló módszereket, a szerepjátékokat, a játékosan irányított megismerkedést a zenével. Minden tanítási óra valamilyen konkrét célt követ, melynek elérésére irányul a tanulók minden tevékenysége és a pedagógus irányító munkája. Ilyen módon a különféle zenei tevékenységek egymáshoz kapcsolódó rendszert alkotnak és alapját képezik a folyamatos zenei nevelésnek.

 

 

 

4.1.1. Atantárgy jellemzése:

               A testnevelés tantárgy céljai az alapiskola alsó tagozatán az „Egészség és mozgás“ műveltségi terület általános célrendszerét követik, melyek érvényesek a teljes iskolai testnevelésre. Ezen célok fokozatos elérése az alsó tagozatos oktatási folyamaton belül hozzájárul az általános célok eléréséhez is.

4.2.       Általános célok

• a mozgásos gyakorlatok által fejleszteni a beszédkészséget és a gondolkodást,

• a mozgásos gyakorlatok által fejleszteni az önismeretet és az önkontrolt

• az aktivitás, a fantázia és a kreativitás fejlesztése a mozgás segítségével,

• pozitív viszonyulás kialakítása a testnevelés, az aktív mozgás és a sport iránt,

• a helyes testtartás és mozgás fejlesztése,

• az egészség és edzettség fejlesztése a testnevelés által,

• ismeretek elsajátítása az aktív mozgás egészségmegőrző szerepéről,

• a testnevelés órán alkalmazott higiéniai és biztonsági előírások ismerete és betartása.

A testnevelés tantárgy fő célja az alapiskola alsó tagozatán mozgás által fejleszteni a gyermeki személyiséget, mely az egészség megőrzésére és a mozgásra mint örömforrásra épít.       

 

 

 

5.1.Célok:

A munkára nevelés tantárgy a tanulók képességeit hivatott fejleszteni az által, hogy: 

• Pozitív viszonyt alakít ki a munkához, felelősséget az elvégzett munka eredményének minőségéért 
• Elsajátítják a munkavégzéssel és a mindennapi élettel kapcsolatos alapkészségeket és szokásokat, megtanulják megtervezni a munkafolyamatot, kiválasztani a megfelelő munkaeszközöket 
• Elsajátítják a feladatok végrehajtásához nélkülözhetetlen kitartást és igyekezetet, amely szükséges a minőségi munka elvégzéséhez, valamint saját ötleteik beépítését a munkatevékenységbe
• Megismerteti a tanulókkal, hogy a technika, mint az emberi kultúra szerves része, szoros kapcsolatban van az ember mindennapi munkavégzésével
• Megismerteti a környező anyagi világgal a gyerekeket, önbizalmat ad, hogy kialakíthassanak egy új viszonyulást a munkához, technikához és a környezethez 
• Rávezeti a tanulókat, hogy a munka lehetőség az önkifejezésre, további művelődésre és a vállalkozói gondolkodás elsajátítására
  • Eligazítást ad az emberi tevékenységformák sokszínű világában, a fizikai és szellemi munkáról, a különböző foglalkozások végzéséhez szükséges ismeretekről és készségekről, a pályaválasztásról.

 

 

 

 

6.1.A tantárgy célja:

A képzőművészeti tevékenység során szerzett gyakorlati tapasztalatok által, mely a spontán gyermeki képzőművészeti önkifejezésre épül, fejleszteni a manuális készséget (eszközök, technika, anyagok, munkafolyamat), pszichikai képességeket (képzelet, fantázia, alkotókészség), ismereteket (jelenségek, tárgyak és összefüggések megismerése a képzőművészeti önkifejezés során) és viszonyulásokat (vélemény, hozzáállás és ízlés formálása).

6.2.Témakörök:

A kiegészítő tanterv témakörei kibővítik a kerettanterv témaköreit. A részletes tantervben a zárójelben lévő számok a kerettanterv témaköreinek sorszámát jelölik.

 

7.1.A tantárgy jellemzése

Az Informatikai nevelés fontos szerepet tölt be az oktatási rendszerben, mert a matematikához hasonlóan fejleszti a tanulók gondolkodását, analizáló, szintetizáló és általánosító készségüket, feladatmegoldó készségüket, melyet mind a gyakorlatban alkalmazhatnak.  Tanulóinkat gondolataik pontos kifejezésére és lejegyzésére vezetjük, mivel ez a kommunikáció legalapvetőbb formája.

Az alapiskola alsó tagozatán az informatika oktatásának alapozása történik, ezért lett a tantárgy neve informatikai nevelés.

Az informatika/informatikai nevelés küldetése, hogy a tanulók megismerjék a számítástechnikai alapfogalmakat, alapvető technikákat amelyek alapján az információk áramlanak a számítógépes rendszerekben.

7.1.1.Az Informatikai nevelés célrendszere az alapiskola alsó tagozatán

1.Megismerkedés a számítógéppel és annak mindennapi használatával.

1. Az életkornak megfelelő, alapvető számítógépes felhasználói képesség elsajátítása.
2. A tantárgyközi kapcsolatok által a tanulók felhasználva számítógép kezelői ismereteiket gyakorolhatják a matematikai, szlovák nyelvi és egyéb idegen nyelvi tananyagot.
3. Az oktatóprogramok segítségével elsajátítják a természetismereti és honismereti tananyagot.
4. A grafikai programok segítségével fejlesztik alkotókészségüket és esztétikai érzéküket.

Az informatikai nevelés tartalmi összetevői az alsó tagozaton

Az állami alaptanterv szerint az informatikai nevelés tananyaga 5 fő témakörre van felosztva:

- A környezetünkben lévő információk

- Kommunikáció a számítógép segítségével

• Problémamegoldás, algoritmikus gondolkodás
• A számítógép működési elve
• Az informatikai társadalom

 

Választható tantárgyak

Idegen nyelv

7.2.Angol nyelv

 

Célok:

szókincsfejlesztés

Az idegen nyelvek iránti pozitív érzelemformálás

Megérteni az idegen nyelvek tanulásának fontosságát

Helyes kiejtés elsajátítása 

Egyszerű mondatok alkotása

Kérdések alkotása

Az eddig tanult ismeretek gyakorlása.

.