Profil školy

Iskolatörténet a kezdetektől napjainkig

              az alapiskola épülete

....Ti megbecsültök minden rendet,

   Melyen a béke alapul.

 De ne halljátok soha többé

Isten igéjét magyarul?!

S gyermeketek az iskolában

Ne hallja szülője szavát?!

 Ne hagyjátok a templomot,

A templomot s az iskolát!...”

                                               (Reményik Sándor, 1925)

 A szentpéteri iskoláról, illetőleg keletkezéséről néhány adat áll csak rendelkezésünkre. 1878-ig csupán egy tanteremből állt az iskola. A község támogatásával ekkor épült fel a második tanterem. Ezek mellett állt a kántortanítói lakás. Ebből az időből származó érdekes adat: Filser Flór javasolta a budai Tanügyi Hivatalnak 1871. október 14-én a nyolc osztályos elemi bevezetését. Kéri a nyolc hónapos tanítás bevezetését, június, július, augusztus és szeptember legyen szabad. A válasz a hivataltól nemleges volt.

 Az iskolaépület 1885-ben leégett. Ekkor a kántortanítói lak is alapjából teljesen újraépült. Itt működött: Mathy Tamás, Kökényesi Magyar András, Pizinger Ferenc, Vágner Károly és Vadkerty Zsigmond. Az igényesebb három tantermes katolikus iskola 1900-ban épült meg Szecsányi Gyula plébánossága alatt. Hiányossága az volt, hogy nem volt hozzá telek, ahol a gyerekek játszhattak volna. 1929-ben  sikerült megépíteni a negyedik tantermet. A tanítás reggel nyolckor kezdődött énekkel és imádsággal. Délben a gyerekek elmentek haza, majd délután fél kettőkor kezdődött ismét a tanítás. Négy órakor ért véget a tanítási nap. Az iskola mellett nagy udvar volt, egészen a temetőig. A vasárnapi istentisztelet előtt az iskola udvarán gyülekeztek, ahol énekeltek és imádkoztak, majd felsorakozva átvonultak a templomba. A háború miatt együtt jártak az 1938-ban, 1939-ben és az 1941-ben született gyerekek. Az iskolákat 1945-ben államosították. A katolikus és református gyerekek együtt jártak a szlovák iskolába, ahol nem volt szabad magyarul szólni a gyerekekhez. Sok magyar anyanyelvű gyerek kezdte a szlovák iskolában az ismeretek gyűjtését. A magyar iskola megnyitása után sokan átiratkoztak a szlovákból a magyar iskolába. Az 1945/50-es tanévben a tanulók összlétszáma 200 fő volt.

Az 1953/54-es tanévben az új iskolatörvény alapján Nyolcéves Középiskola lett az iskolánk. Az igazgatói teendőket Miholics Zoltán látta el. Ekkor iskolánkban 390 tanuló tanult.

Az 1959/60-as tanév Miholics Zoltán lemondásával kezdődött. Helyére Jankó Imrét nevezték ki igazgatónak.

Az 1960/61-es tanévben az új iskolatörvény értelmében az Alapfokú Kilencéves Iskola nevet kapta. Az igazgatói tisztséget Jankó Imre, a helyettesét Kovács Károly töltötte be. Ezt az iskolai évet az új épületben kezdték. Ez az épület a szlovák és magyar iskola közös épülete.

Az 1969/70-es tanév az előző vezetés irányításával indult.

Az 1989/90-es tanév a politikai változások éve lett. Az iskola vezetését Kerekes József és Jankó Imre látta el. A következő tanévben zajlottak a bizalmi szavazások, melynek eredményeként továbbra is Kerekes József és Jankó Imre látta el az iskola vezetését.

Az 1991/92-es tanévben az iskola vezetésében változás történt, Vrábel Sándor igazgatóhelyettes lett. A körtevékenység, sportolás, társadalmi és kulturális tevékenység zökkenőmentesen folyt.

Az 1999/2000-es tanév változásokkal kezdődött. Az iskola irányítását Vrábel Sándor vette át. Az igazgatóhelyettesi funkciót Lacza Aranka töltötte be. Ez a tanév a magyar iskolák újraindításának 50. évfordulója jegyében zajlott. Tanítók és tanulók egyaránt az ünnep méltóságának megfelelően készülődtek. Az elmúlt 50 év minden mozzanatát igyekeztek korhűen feltérképezni.

Nagy örömöt jelentett iskolánk tanulóinak, amikor hosszú időszak után 2000. december 19-én sikerült átadni az új tornatermet, mely rengeteg pozitív változást hozott a sportélet fellendülése terén.

Iskolánk életében újabb változást következett be a 2001/2002-es tanévben, amikor Bukovszky János vette át az iskola vezetését. Igazgatóhelyettes Kerekes József lett, majd nyugdíjaztatása után Bóna Dénes került e posztra.

2002. január 1-től intézményünk megszerezte jogalanyiságát, melynek értelmében helyben dőlnek el az iskolánk életét befolyásoló nagy kérdések. 2002. július 1-től iskolánk fenntartása a község hatáskörébe került.

Az elmúlt évtizedben több magyar alapiskola vette fel az adott település valamely neves szülöttjének nevét, s ezt a lehetőséget kihasználva intézményünk 2003. október 25-én Kossányi József szentpéteri tanár, költő és kritikus nevét választotta.

    felnőttképzés az alapiskola  számítástechnikai szaktantermében

    E változások után meginduló folyamat eredményeként iskolánk fokozatosan kialakította saját egyéni arculatát. A különböző pályázatokon nyert támogatások felhasználásával a modern világ igényeinek megfelelően kibővült a technikai felszereltségünk. Számítástechnikai szaktantermekkel és számítógépek sokaságával gyarapodott iskolánk, valamint nyelvi szaktantermet, természettudományi szaktantermet és többfunkciós sportpályát is létesítettünk. Az iskola életében beállt fejlődés és szemléletváltás nemcsak a diákok életét változtatta meg, de a szülők a falu és az iskola kapcsolatában is változást hozott. Az iskola igyekezett kivenni részét a falu lakosságának kulturális és sportéletének fejlesztéséből- úgynevezett Nyitott Iskolává vált. Ezt alátámasztja, hogy több kulturális előadást (Légy jó mindhalálig-musical, József és a színes szélesvásznú álomkabát, 56 csepp vér-rockoperák) és továbbképzést (számítástechnikai kurzusok) is szervezett a szülők és a falu lakossága számára. 

 2004 szeptemberében az iskola melletti óvoda épületébe költözött az első és a második osztályunk, valamint itt kapott helyet a napközi otthon és az iskolakönyvtár is. 2009. január 1-jétől a faluban működő magyar tanítási nyelvű óvoda iskolánkkal közös intézménnyé alakult, így nevünk is Kossányi József  Alapiskola és Óvoda formára változott. Az intézménybe 158 diák és 40 óvodás jár.

Tanári karunk mindent megtesz annak érdekében, hogy tanulóink minél nagyobb tudásra tegyenek szert. Célunk, hogy gyermekeink a mindennapi életben is megállják helyüket, és büszkék legyenek arra, hogy ebbe az iskolába jártak. Az elmúlt tíz év ékes bizonyítéka mindezeknek. A szentpéteri iskolából kikerült diákok több mint fele érettségizett, kb. 18%-a pedig egyetemi vagy főiskolai diploma birtokosa. Ezeket az eredményeket az iskolánkon folyó sokrétű és magas színvonalú oktatásnak s a gazdag szakköri tevékenységnek köszönhetjük. Szakköreink a következők: sport, csillagászat, színjátszó, kézműves, tánc, számítástechnika, anyanyelvi gyakorlatok, egészségügyi, magyar történelem, sakk, kézilabda, rajz, matematika, lövészet, természetvédelem.

Az iskola segítség a szülőknek, kiegészíti a szülők nevelési igyekezetét, de nem pótolja azt. Amennyiben a szülő komolyan veszi a gyermek iskolában kapott feladatait, akkor a gyermek tudja, hogy olyan értékekről van szó, amelyekért érdemes fáradozni, hiszen a pedagógus és a szülő is ezekért az értékekért fáradozik. Az iskolának vannak egyaránt pozitív és negatív hatásai is. A negatívumok éppúgy hozzátartoznak az egészséges személyiség kialakulásához, mint a csupa jó dolgok. A gyermek valóságérzetének alapja, hogy megtanulja a gyengeségeit és hiányosságait is kezelni. Az iskola összehozza őt másokkal, de ekkor tanulja meg, hogy ő mégis más, egyedülálló, megismételhetetlen teremtmény.

     emléktábla az iskola épületén

Bízunk abban, hogy az elkövetkező években e fejlődés töretlen lesz, és az iskolánk a szülők, diákok számára olyan hely marad, amely a tudást közvetíti feléjük, ahova örömmel járnak, és ahol idejüket hasznosan, értelmesen töltik e l.